Megjegyzés: Diamant Salamon naplója jelentőségében eléri sőt fölülmúlja Anna Frank naplójáét, melyről több nemzetközi szakember minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy eredeti alkotás. Nos, ugyanez igaz Diamant Salamon naplójára:

Minden 1940 őszén kezdődött. Emlékszem, éppen békésen lövöldöztem az ablakból apukám légpuskájával a szomszéd gój gyerekekre, amikor ránktörték az ajtót. Legalább negyven SS tiszt özönlött be a házba. Mindegyikőjük szőke, kékszemű volt, de nem ez volt az egyetlen hasonlóság közöttük! Fogaik hegyesek és alvadt vérrel szennyezettek voltak, kék szemeikben vörös színnel lángolt az őrület tüze, testüket tetőtől talpig bekenték meggyilkolt zsidók vérével, nyakukban pedig zsugorított fejeket hordtak ékszer gyanánt.

Mivel akkor még csak hat éves voltam, egy kicsit megijedtem, főleg amikor agyonvertek, majd betuszkoltak minket egy vasúti kocsiba. Azt azonban én is jól tudtam, hogy a célállomás Auschwitz lesz. Az a szörnyű haláltábor, amelyet manapság egyesek MUNKAtáboroknak neveznek! Ez kéremszépen nyílt történelemtagadás, holokauszttagadás, uszítás, gyűlöletkeltés és halottgyalázás! Sok féreg azt állítja, hogy tényleg sok zsidó meghalt a különböző táborokban, de ugyanúgy német, magyar, japán és sok más nemzetiségű gój is meghalt a Szövetségesek táboraiban. Kéremszépen, ez mind igaz, de hát ne hasonlítsuk már össze 36 millió zsidó áldozatot (igen, ennyi a pontos szám! a hatmilliós adat csak náci propaganda!) néhány ezer gój áldozattal, akik ráadásul nem is emberek, csak ilyen alsóbbrendű kis szarok.

A Krakkóból Auschwitzba tartó utazás 6 hónapig tartott (igen! a mocskos nácik szándékosan lassították a vagonokat!), közben enni, inni nem adtak nekünk. Csak azért nem haltunk meg, mert a vagonokban hatalmas tetvek, csótányok és pincebogarak voltak, amikkel csillapíthattuk éhségünket.

Auschwitzban az első nap azzal telt el, hogy elvették a ruhánkat, levágták hajunkat, majd elszállítottak egy hatalmas gázkamrához, amelyben folyamatosan ment az elgázosítás Zyklon-B-vel. Ez is mutatja, hogy a németek micsoda idióták, hiszen a Zyklon-B egy rovarirtószer, nem is alkalmas elgázosításra csak nagyon erős koncentrációban, az pedig rohadt drága. Mindenesetre a németeknek volt erre pénzük, nem is csoda hogy a háború végére elszegényedtek.

Miután kijöttünk a gázkamrákból, kicsit köhögtünk, ezért elvittek minket a tábor orvosához, akit Mengelének hívtak. Manapság csak a Halál angyalaként emlegetik nevét, ami nem is csoda. Ez a rohadt náci élve boncolt minket, minek következtében legalább 6 millió ártatlan fajtársam halálozott el. Én szerencsére túléltem, de csak azért, mert amikor én következtem volna, akkor ment Mengele ebédszünetre.

A csoport maradék tagját elvitték a krematóriumba, és elégettek minket. Szerencsére nekünk aztán van bőr a pofánkon, ezért ezzel az akcióval a nácik tökéletesen csődöt mondtak. Sokunkat átvitték a szappanfőzdébe, a másik felét a lámpaernyőgyárba, ahol minimum 30 millió ember halt meg a náci fasiszták által. Minket, akik ezt is túlélték, különböző barakkokban helyeztek el, mivel látták, hogy velünk nem boldogulnak. Nem volt sem étel, sem ital, sem levegő, se semmi, ezért nehéz volt nekünk ez a néhány év. Ekkoriban ismertem meg Kern Izsák bácsit, akit nagyon szerettem. Folyton az ölében ültem, nagyon sok mesét mondott nekem. Eleinte furcsálltam, hogy amikor Izsák bácsi ölébe ültem, mindig valami hosszú, merev, kemény tárgy hatolt be a fenekembe, de ő megmagyarázta, hogy mindez a szeretet jele. Később játszottunk bemondósat is, amikor én voltam a riporter, Izsák bácsi szerszáma pedig a mikrofon. De erről nem akarok beszélni, hiszen ez igazából csak ránk tartozik. A lényeg az, hogy mivel már három éves jócskán elmúltam, kettőnk közösülését megengedte a Talmud. Ezek az idióta keresztények (fúj! mind rohadt náci!) soha nem fogják megtapasztalni, milyen csodálatos érzés egy kiskorúval fajtalankodni.

1942 nyarán furcsa zajokra lettünk figyelmesek, ezért elhagytuk sátrunkat és a főtérre igyekeztünk. Náci őreink fekete köpenybe burkolózva, nyakukban fordított kereszttel álldogáltak (a kereszt már maga undorító, nem kell megfordítani), és SÁTÁN nevét ordibálták, meg valami ősi rítusokat, amiket nem értett egyikünk sem. Nemsokára azonban leszálltak az űrből az ufók, és ekkor megértettük, hogy ezzel a rituáléval őket hívták. Rudolf Höss, a tábor parancsnoka szívélyesen fogadta a kis zöld emberkéket, akik legnagyobb meglepetésünkre horogkeresztes karszalagot viseltek és Sieg Heil-lel köszöntötték a tábor zsarnokait. Ezután az összes ufó és sátánista náci begyűlt a tábor szélén álldogáló laktanyába valamiféle megbeszélésre. Csupán néhány őr maradt ott, hogy vigyázzanak az UFO-ra, de figyelmetlenségből pont azok, akik néhány perce még az elgázosítást felügyelték, minek következtében igen elálmosodtak (a Zyklon-B kis koncentrációban altatóként hat!). Egy pillanatban, amikor elbóbiskoltak, én és Kern Izsák bácsi besettenkedtünk az ufó belsejébe. Volt ott mindenféle csoda, amiktől köpni-nyelni nem tudtunk; lézerkardok, plazmaágyúk, űrsiklók és egy asztal, rajta valami féle makett és néhány tervrajz. Ezek áttanulmányozásával rájöttünk, hogy valamiféle csodafegyverről van szó, ami országnyi, sőt, talán kontinensnyi területen képes kipusztítani az összes cigányt és zsidót. A cigányokkal nem foglalkoztunk, elvégre azok is csak gójok, mint az összes többi nép, Izrael fiait leszámítva, de a zsidók elleni támadás minket is érintett. Ezért szétvertük a makettet és elégettük a tervrajzokat, majd lézerágyúkkal felfegyvereztük magunkat és kitörtünk a táborból. Az utunkba akadó nácikat lemészároltuk, hullájukat megrugdostuk, lehugyoztuk és leköptük. Le is szartuk volna őket, de erre már nem volt időnk, mert addigra megszólalt a sziréna, így csak pillanatok kérdése volt, hogy mikor özönlik ki a sok náci és ufó a laktanyából. Menekülnünk kellett, és ez - nem sokon múlott - sikerült is, hála Mózesnek.

Később a pannon rádióban hallottuk, hogy a rohadt nácik (vagyis a németek) és a féreg nyilasok (vagyis a magyarok) elveszítették a háborút. Ennek nagyon örültünk, de mindez nem kárpótolt minket a 132 millió meggyilkolt fajtársunkért. Megesküdtünk, hogy bosszút állunk. Ennek első állomása a Nürnbergi per volt, ahol izzó harapófogóval kínoztuk, agyonvertük, körmeiket letéptük a rohadt náciknak (megérdemelték!), akik ennek hatására mindent bevallottak. De nehogy bárki is úgy gondolja, hogy nekünk ez jól esett! Mi toleráns, békeszerető felsőbbrendű emberek vagyunk. Ez a sok kínzás és öldöklés (amit később az AVH soraiban folytattunk a rohadt magyarokkal) csak arra kellett, hogy manapság időről időre felvehessük a dollármilliárdos segélyeket, amik jogosan megilletnek minket. Igaz, hogy a háború előtt, alatt és után a zsidók által vezetett kommunizmusban ugyanilyen szörnyűségek megestek, amik velünk is, de azok igazából nem voltak szörnyűségek, mert csak gójok haltak meg benne. Ezért kárpótlás is csak nekünk jár, és emlékezni is kizárólag a holokausztra szabad, akarom mondani KELL, a többi népirtás nem érdekes, hiszen azok már régen történtek, nem szabad szítani a gyűlöletet. Sőt! Tégy a gyűlölet ellen! (persze csak ha a gyűlölet ránk irányul)

Mindenesetre ezeknek a rohadt magyaroknak jól megmutattuk, hogy a zsidókkal nem szabad ujjat húzni. A háború után visszakapták a Trianont, kicsit megszigorítva (noha már az eredeti Trianont, 1920-ban is fajtársainktól, a szabad kőművesektől kapták), kultúrájukat és az egész fiatalság szellemiségét leépítettük. Hál' Mózesnek néhány évtizednyi zsidó uralom teljesen lezüllesztette, elszegényítette a magyarságot. Manapság azok az idióta magyar goj gyerekek azt sem tudják mi az a Trianon (addig jó nekünk), himnuszból is csak az amerikait tudják eldúdolni, pénzüket pedig a Plázákban meg hasonló helyeken verik el mindenféle hülyeségre, ami pénz természetesen a mi zsebünkbe vándorol (ez még jobb).

Csakhogy mióta színre lépett egy új, mocskos fasiszta párt, a MIÉP, nem vagyok annyira nyugodt. Ezek a rohadt csurkisták nem mennek el a holokauszt megemlékezésre, sőt, uszítják a magyar gójokat ellenünk! És az a szörnyű, hogy egyre nagyobb a népszerűségük, ráadásul egymás után jelennek meg a különböző kiadók, amik magyarérzelmű könyveket és zenéket adnak ki. Mindjárt hányok!!!

Fajtársaim! Tegyetek a gyűlölet ellen! Verjétek meg a miépeseket, kössétek fel a csurkát!

Hál'Mózesnek azért a nép nagyobbik része még mindig a Heti Hetesen és a Népszabadságon nevelkedik és amíg ez a tendencia nem változik, addig nincs okunk aggódni.

És most sajnos be kell fejeznem a jegyzetelést, mert nemsokára indul a repülőm Izraelbe, ahol ma kezdődnek meg az elő-olimpiai játékok a "sportlövészet mozgó, leginkább kődobáló célpontra" számmal, amit nem szabad kihagynom. Befejezésül csak annyit, hogy 2002-ben szavazzatok az SZDSZ-re vagy az MSZP-re, hogy a rohadt magyarokat megbüntessük a második világháborús bűntetteikért. Márpedig a magyarok kollektívan felelősek azokért a rémtettekért, hisz' azok genetikailag öröklődnek.

Shalom testvéreim;

D.Salamon