66 KÉRDÉS ÉS VÁLASZ A HOLOKAUSZTRÓL
Az Institute for Historical Review kiadásának magyar nyelvű változata az IHR engedélyével. (www.ihr.org)

1. Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy a nácik megöltek hatmillió zsidót?
Semmilyen. Csak háború utáni vallomások vannak, többségében egyéni „túlélőktől”. Ezek a vallomások ellentmondóak, és csak nagyon kevesen állítják, hogy ténylegesen tanúi voltak bármilyen „elgázosításnak”. Nincsenek korabeli dokumentumok vagy szilárd tények: nincsenek hamuhegyek, nincsenek krematóriumok, melyek több millió holttestet képesek lennének elégetni, nincs „emberből készült szappan”, nincsenek emberbőrből készített lámpaernyők, és nincs hiteles demográfiai statisztika sem.

2. Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy a nácik nem öltek meg hatmillió zsidót?
Széleskörű törvényszéki, demográfiai, elemzői és összehasonlításokon alapuló bizonyítékok alátámasztják ennek a nagyságrendnek a lehetetlenségét. A széles körben ismételt „hatmilliós” nagyságrend felelőtlen túlzás.

3. Kijelentette-e Simon Wiesenthal írásban, hogy „német földön nem voltak megsemmisítő táborok”?
Igen. A híres „nácivadász” ezt írta a Stars and Stripes-ban, 1993. január 24-én. Azt is állította, hogy a zsidók „elgázosítása” csak Lengyelországban történt.

4. Ha Dachau Németországban volt, és ha még Wiesenthal is azt mondja, hogy nem megsemmisítő-tábor volt, akkor miért mondja olyan sok amerikai veterán, hogy megsemmisítő-tábor volt?
Miután a szövetségesek elfoglalták Dachaut, sok amerikai katonát és másokat végigvezettek a táboron, és mutattak nekik egy épületet, amely állítólag „gázkamra” volt. A tömeghírközlés széles körben, de hamisan, továbbra is kiáll amellett, hogy Dachau „gázkamrás” tábor volt.

5. Szóljunk Auschwitzról is. Van valamilyen bizonyíték arra, hogy az ottani gázkamrákat emberek meggyilkolására használták?
Nincs. Auschwitzt a szovjetek foglalták el, és a háború után módosították. Egy termet úgy alakítottak ki, hogy nagy „gázkamrának” látszódjék. Miután az amerikai Fred Leuchter, a gázkamraépítés és –tervezés vezető szakértője megvizsgálta ezt és Auschwitz más állítólagos elgázosító helyiségeit, kijelentette, hogy „abszurditás” azt állítani, hogy ezeket kivégzésekre használták, vagy használhatták.

6. Ha Auschwitz nem „haláltábor” volt, akkor mi volt az igazi rendeltetése?
Internáló központ volt, és egy nagyméretű gyárkombinátnak volt a része. Szintetikus üzemanyagot állítottak ott elő, és a rabokat munkaerőként hasznosították.

7. Ki hozta létre az első koncentrációs táborokat?
A búr háború idején (1899-1902) a britek állítottak fel általuk „koncentrációs tábornak” nevezett táborokat Dél-Afrikában, hogy ott tartsák az afrikander nőket és gyermekeket. Hozzávetőlegesen 30 000-en haltak meg ezekben a poklokban, melyek ugyanolyan borzasztóak voltak, mint a II. világháborús német koncentrációstáborok.

8. Miben különböztek a német koncentrációs táborok az amerikai „visszatelepítő” táboroktól, amelyekben japán-amerikaiakat internáltak a II. világháború idején?
Az egyetlen jelentős különbség az volt, hogy a németek annak alapján internálták az embereket, hogy a német háborús erőfeszítések biztonságára tényleges vagy gyanítható veszélyt jelentettek, amíg a Roosevelt-kormány kizárólag faji alapon internálta az embereket.

9. A német kormány miért internálta a zsidókat táborokba?
Úgy tekintették, hogy a zsidók a nemzet biztonságára közvetlen veszélyt jelentenek (a kommunista felforgatók túlnyomórészt zsidók voltak). Bár mindenki, aki gyaníthatóan veszélyeztette a biztonságot – nem csak a zsidók –, ki volt téve az internálás veszélyének.

10. Milyen ellenséges intézkedéseket tett már 1933-ban a világzsidóság Németország ellen?
1933 márciusában a nemzetközi zsidó szervezetek nemzetközi bojkottot hirdettek a német árucikkek ellen.

11. A világ zsidósága „hadat üzent Németországnak”?
Igen. Az újságok erről szerte a világon beszámoltak. Például a London Daily Express (1933. március 24.) az első oldalon bejelentette, hogy „Júdea hadat üzen Németországnak”.

12. Ez a „haláltábor”-történetek kezdete előtt vagy után volt?
Évekkel a „haláltábor”-történetek kezdete előtt volt, melyek 1941-42-ben kezdtek feltűnni.

13. Melyik országnak tulajdonítják a polgári lakosság első tömeges bombázását?
Nagy-Britanniának – 1940. május 11-én.

14. Hány „gázkamra” volt Auschwitzban, amelyekben embereket gyilkoltak meg?
Egy sem.

15. Hány zsidó élt azokon a területeken, amelyek német megszállás alá kerültek a háború alatt?
Kevesebb, mint hatmillió.

16. Ha Európa zsidóságát nem semmisítették meg a nácik, akkor mi történt velük?
A háborút zsidók milliói élték túl Európában. Több százezer (talán másfélmillió) halt meg a háború alatt különféle okokból, a többi Palesztinába, az Egyesült Államokba és más országokba emigrált. A háború után még több zsidó hagyta el Európát.

17. Hány zsidó menekült el, és hányat evakuáltak mélyen a Szovjetunió belső területeire?
Több mint kétmilliónyian menekültek el vagy evakuálták őket az oroszok 1941-1942-ben. Tehát ezek a zsidók sohasem voltak német irányítás alatt.

18. A háborút megelőzően hány zsidó emigrált Európából, ami által kívül estek azon, hogy a németek elérhessék őket?
Talán egymillió (ezek között nem szerepelnek azok, akiket a Szovjetunió felszívott).

19. Ha Auschwitz nem megsemmisítő-tábor volt, akkor Rudolf Höss, a tábor akkori parancsnoka miért vallott úgy, hogy az volt?
Brit katonai rendészek kínozták, mint azt az egyik kínzója később beismerte.

20. Léteznek-e bizonyítékok azokra az amerikai, brit és szovjet intézkedésekre, hogy német foglyokat kínozzanak, és hogy csikarjanak ki belőlük „vallomásokat”, melyeket a nürnbergi és más perekben fel lehet használni?
Igen. A kínzást széles körben alkalmazták, hogy hamis „bizonyítékokhoz” juthassanak ezen a hírhedt nürnbergi bíróságon, és más, háború utáni „háborús bűnösök” tárgyalásain.

21. Hogyan válik ma a zsidók előnyére a holokauszt-történet?
Segíti a zsidót, mint csoportot, a kritikák ellen. Mint egyfajta szekuláris vallás, érzelmi köteléket biztosít a zsidók és vezetőik között. Hatalmas eszköz ez a zsidó pénzgyűjtő-kampányokon, és ezzel igazolják az USA Izraelnek küldött segélyeit.

22. Hogyan válik Izrael állam előnyére?
Igazolja a dollármilliárdokat, melyet Németország jóvátétel címén fizetett Izraelnek és sok más egyéni „túlélőnek”. A cionista/izraeli lobbi arra használja, hogy a Közel-Keleten Izrael-barát külpolitikát diktáljon Amerikának, és hogy az amerikai adófizetők pénzét Izraelbe irányítsa, mely évi több milliárd dollárra rúg.

23. Hogyan használja sok keresztény lelkész?
A holokauszt-történet felidézésével igazolják azt az ótestamentumi tézist, hogy a zsidó szent és örökké üldözött „kiválasztott nép”.

24. Hogyan vált a kommunisták előnyére?
Elterelte a figyelmet a szovjet háborús uszításról és atrocitásokról a második világháború előtt, alatt és után.

25. Hogyan válik Nagy-Britannia előnyére?
Nagyjából ugyanúgy, ahogy a Szovjetuniónak.

26. Van rá valamilyen bizonyíték, hogy Hitler elrendelte a zsidók tömeges megsemmisítését?
Nincs.

27. Milyen gázt használtak a német háborús koncentrációs táborokban?
Hidrocianid gázt – Zyklon-B-t –, a kereskedelmi forgalomban lévő rovarirtót, amit Európában széles körben használtak.

28. Milyen célból gyártották a Zyclon-B-t?
A Zyklon-B rovarirtó volt, melyet a ruhák és lakókörletek fertőtlenítésére használtak, hogy a tífuszhordozó tetveket és más rovarokat kiirtsák.

29. Alkalmas ez a termék a tömeges megsemmisítésre?
Nem. Ha a nácik mérges gázt szándékoztak volna használni az emberek kiirtására, sokkal hatékonyabb termékek álltak volna rendelkezésre. A Zyklon lassan ható fertőtlenítőszer.

30. Mennyi időbe kerül a terület kiszellőztetése, miután Zyklon-B-vel fertőtlenítettek?
Normális körülmények közt 20 órába. Az egész folyamat nagyon bonyolult és veszélyes. Gázálarcot kell használni, és csak szakképzett technikusokat alkalmaznak.

31. Höss, Auschwitz parancsnoka azt mondta, hogy emberei tíz perccel az után, hogy az áldozatok meghaltak, bementek a „gázkamrákba”, hogy a holttesteket eltávolítsák. Ez mivel magyarázható?
Nem magyarázható semmivel, mert ha úgy tettek volna, akkor ugyanarra a sorsra jutottak volna, mint „elgázosított” áldozataik.

32. Höss azt mondta „vallomásában”, hogy emberei cigarettáztak, miközben kivonszolták a holttesteket a gázkamrákból az „elgázosítás” után tíz perccel. A Zyklon-B nem robbanásveszélyes?
De igen. Höss vallomása nyilvánvalóan hamis.

33. Mi volt a pontos folyamata annak, amit a nácik állítólag használtak a zsidók megsemmisítésére?
A történetek gázzal töltött bádogdobozok a tetőn lévő lyukon keresztüli bedobásától a zuhanyzórózsán keresztül eljuttatott csővezetékes gázig mindenről szólnak; „gőzkamrákról”, áramütést mérő gépekről stb. Milliókról állítják, hogy így ölték meg őket.

34. Hogyan volt lehetséges egy tömeges megsemmisítési programot titokban tartani azoktól, akiknek meggyilkolását tervbe vették?
Nem lehetett volna titokban tartani. Tény az, hogy nem voltak tömeges elgázosítások. A megsemmisítés-történetek háborús atrocitáspropagandaként keletkeztek.

35. Ha a kivégzésre váró zsidók tudták, hogy mi vár rájuk, miért nem szálltak szembe a németekkel?
Azért nem szálltak szembe, mert nem hitték, hogy meg akarják ölni őket.

36. Körülbelül hány zsidó halt meg koncentrációs táborokban?
Szakértői becslések szerint 300 000 és 500 000 közé tehető.

37. Hogyan haltak meg?
Főleg a kiújuló tífuszjárványoktól, melyek a háborúsújtott Európában pusztítottak a háború alatt, valamint az éhínségtől és az orvosi ellátás hiányától a konfliktus utolsó hónapjaiban, amikor a szövetségesek bombázásai valójában minden köz- és vasúti szállítást megbénítottak.

38. Mi a tífusz?
Ez a betegség mindig akkor tűnik fel, amikor egészségtelen körülmények között sok ember van összezsúfolva. Haj- és ruhatetű terjeszti. Ironikus, de ha a németek több Zyklon-B-t használtak volna, több zsidó élhette volna túl a táborokat.

39. Mi a különbség, ha hatmillió vagy 300 000 zsidó halt meg a második világháború alatt?
5 700 000.

40. Egyes zsidó „haláltábor”-túlélők azt mondják, hogy látták, ahogy a holttesteket egy gödörbe dobják és elégetik. Mennyi tüzelőanyag lett volna szükséges ehhez?
Sokkal több, mint amennyihez a németek hozzáfértek, mivel jelentős tüzelőanyag-hiány volt a háború alatt.

41. El lehet-e égetni a holttesteket gödrökben?
Nem. Oxigénhiány miatt lehetetlen, hogy a lángok az emberi testet teljesen elemésszék ily módon.

42. Holokauszt-történészek azt állítják, hogy a nácik kb. tíz perc alatt el tudták égetni a hullákat. Mennyi időbe kerül egy holttestet elhamvasztani, hivatásos krematóriumi dolgozók szerint?
Kb. másfél órába, habár a nagyobb csontok további feldolgozást igényelnek.

43. Miért voltak a német koncentrációs táborokban krematóriumok?
Hogy az ott meghaltak testétől hatékonyan és egészséges módon váljanak meg.

44. Ha a német terület táboraiban lévő összes krematórium kapacitásának száz százalékát vesszük, legfeljebb mekkora nagyságrendű holttestet tudtak volna elhamvasztani az egész időszak alatt, amikor ezek a krematóriumok működésben voltak?
Kb. 430 600-at.

45. A krematóriumok kemencéit lehet-e mindenkor száz százalékosan működtetni?
Nem. Már a mindenkori ötven százalékos becslés is nagyvonalú (napi tizenkét óra). A krematóriumkemencéket alaposan és rendszeresen tisztítani kell, ha jelentős terhelés alatt vannak.

46. Egy elhamvasztott holttest után mennyi hamu marad?
Miután minden csontot ledaráltak, kb. egy cipős doboznyi.

47. Ha a nácik hatmillió zsidót elhamvasztottak, mi történt a hamuval?
Ez még „megválaszolásra” vár. Hatmillió holttest sok tonna hamut tett volna ki, és még sincs bizonyíték semmilyen nagy hamulerakóhelyre.

48. Mutatják-e megsemmisítés bizonyítékát Auschwitzról a szövetségesek háborús légi felderítő képei arról (akkor készültek, amikor a „gázkamrák” és krematóriumok teljes gőzzel dolgoztak)?
Nem. Valójában ezek a fényképek még csak nyomát sem mutatják az óriási mennyiségű füstnek, amely állítólag állandóan a tábor fölött lebegett, és a „nyílt gödröknek” sem mutatják bizonyítékát, amelyekben a hullákat állítólag elégették.

49. Mi volt a fő lényege az 1935-ös „nürnbergi törvényeknek”?
Megtiltotta a házasságot és a nemi kapcsolatot a németek és a zsidók között, hasonlóan azokhoz a törvényekhez, amik ma Izraelben vannak érvényben.

50. Voltak-e Amerikában a nürnbergi törvényekhez hasonló törvények?
Évekkel Hitler Harmadik Birodalma előtt az USA legtöbb állama hatályba léptetett olyan törvényeket, amelyek tiltották a házasságot a különböző fajok között.

51. Milyen jelentést küldött a Nemzetközi Vöröskereszt a „holokauszt”-kérdéssel kapcsolatban?
A Vöröskereszt 1944 szeptemberében tett auschwitzi látogatásakor készült hivatalos jelentésében rámutatott, hogy az internáltaknak engedélyezték, hogy csomagot kapjanak, és hogy a gázkamrákról szóló szóbeszédet nem tudják igazolni.

52. Mi volt a Vatikán szerepe akkor, amikor állítólag hatmillió zsidót megsemmisítettek?
Ha lett volna terv a megsemmisítésre, a Vatikán helyzeténél fogva minden bizonnyal tudott volna róla. De mivel nem volt, így a Vatikánnak semmi oka nem volt, hogy ellene szóljon, és nem is tette.

53. Milyen bizonyíték van arra, hogy Hitlernek tudomása volt egy folyamatban levő zsidókat megsemmisítő programról?
Semmilyen.

54. Együttműködtek-e a nácik a cionistákkal?
Hitler kormánya már 1933-ban aláírt egy egyezményt a cionistákkal, amely lehetővé tette, hogy a zsidók Németországból Palesztinába vándoroljanak, és nagymennyiségű tőkét vihessenek magukkal.

55. Hogyan halt meg Anna Frank?
Miután túlélte az auschwitzi internálást, a bergen-belseni táborban tífuszban halt meg néhány héttel a háború vége előtt.

56. Az Anna Frank naplója hiteles?
Nem. A francia dr. Robert Faurisson által összegyűjtött bizonyítékok megállapítják, hogy a híres napló irodalmi kacsa.

57. Mi a helyzet a felszabadított német táborokban készített jól ismert fényképekkel és filmekkel, melyeken lesoványodott hullahalmok láthatók. Ezek hamisak?
A fényképek hamisíthatók, de sokkal könnyebb egyszerűen félrevezető felirattal ellátni egy fényképet, vagy félrevezető kommentárral bemutatni egy filmet. A lesoványodott hullahalmok nem jelentik, hogy ezeket az embereket „elgázosították” vagy szándékosan halálra éheztették. Valójában a tomboló járvány vagy a háború vége felé jelentkező élelmiszerhiány miatti éhezés tragikus áldozatai voltak.

58. Kitől ered a „genocídium” kifejezés?
Rafael Lemkin lengyel zsidótól, egy 1944-ben kiadott könyv szerint.

59. Az olyan filmek, mint a „Schindler listája” vagy a „Háború szele” dokumentumfilmek?
Nem. Az ilyen filmek történelmileg gyengén megalapozott regényszerű megfilmesítések. Sajnos túlontúl sokan elfogadják ezeket, mint pontos történelmi bemutatást.

60. Hány könyvet adtak ki, melyek megcáfolják a szabványos „holokauszt”-történet egyes részeit?
Több tucatot. Még több van kiadás alatt.

61. Mi történt, amikor az Institute for Historical Review 50 000 dollárt ajánlott annak, aki be tudja bizonyítani, hogy a zsidókat elgázosították Auschwitzban?
Nem nyújtottak be bizonyítékot a jutalomért, de az intézmény ellen 17 millió dolláros kártérítési pert indított egy korábbi auschwitzi táborlakó, Mel Mermelstein, aki azt állította, hogy a jutalom felajánlása alvászavarokhoz vezette és az üzleti élete veszteséget szenvedett, valamint, hogy a felajánlás a „megállapított tények ártalmas tagadását” képviselte.

A 66 kérdés és válasz a holokausztról újabb változatában (2000. április) a 61. kérdés megváltozott (a fordító):

61. A holokauszt-történettel szembeni szkepticizmus csökkent-e vagy nőtt az utóbbi években?
Kétségtelenül nőtt. Egyre több „főáramlatú” történész ad hangot szkepticizmusának kulcsfontosságú holokauszt-állításokkal kapcsolatosan. A revizionisták is egyre több országban egyre több hivatalos és félhivatalos támogatásra lelnek.

62. Mi a helyzet azzal a váddal, hogy azok, akik megkérdőjelezik a holokauszt-történetet, egyszerűen antiszemiták vagy neonácik?
Ezt a rágalmazást arra tervezték, hogy eltereljék a figyelmet a tényekről és a becsületes vitákról. A tudósok, akik cáfolják a holokauszt-történet állításait, minden fajban és etnikai-vallási csoportban megtalálhatók (a zsidók között is). Nincs összefüggés a „holokauszt”-cáfolás és az antiszemitizmus vagy neonácizmus között. Növekvő számú zsidó tudós nyíltan elismeri a bizonyítékok hiányát a kulcsfontosságú holokauszt-állításokkal kapcsolatosan.

63. Mi történt azokkal a „revizionista” történészekkel, akik kétségbe vonták a holokauszt-történetet?
Rágalomhadjáratot indítottak ellenük, elvesztették akadémikus állásukat, nyugdíjukat, tulajdonaikat megrongálták, és fizikai erőszakot alkalmaztak velük szemben.

64. Hogyan vált az Institute for Historical Review áldozattá, mert olyan könyveket és cikkeket publikál, melyek vitatják a holokauszt-állításokat?
Az IHR-t – egy vezető revizionista történelmi kutató- és kiadóközpontot – háromszor ért bombatámadás. 1984. július 4-én felgyújtották és porig égett. Dolgozói számos halálos fenyegetést kaptak. Az IHR-rel és a holokauszt-revizionistákkal a média túlnyomórészt ellenségesen bánik.

65. Miért van oly kevéssé publikálva a revizionista nézet?
Mert politikai okokból az uralkodó osztály nem akar mélyebb tárgyalásokba bocsátkozni a holokauszt-történetet övező tényekről.

66. Hol kaphatok több információt a holokauszt-történet „másik oldaláról”, valamint a második világháború történelmi revizionizmusának más területeit érintő tényekről?
Az Institute for Historical Review, P. O. Box 2739, Newport Beach, CA 92659, széles választékban kínál könyveket, kazettákat, videókat fontos történelmi témákról. Látogassa meg weblapunkat: http://www.ihr.org/